Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

ni, — és mind ezek szerént bátor szivveí f és vidám elmével hagyta itt e’ földet - Bol­dog kivált most már — mert elérte azt, a’ mit reménylett, a’ mit óhajtott - a’ romol- hatatlant, az örökké valót. — Nézzétek - K! ti is illyen szemekkel - ezen mostani szo­morú környülállás között, ezen közelebbről titeket illető szomorú példájában a’ múlan­dóságnak, a' romlandóságot; úgy megvagy­tok vigasztaltatva - egyszer’smind - megta­nuljátok , mind a’ vidám életnek, mind pe­dig a’ boldog meghalásnak nagy mestersé­gét Amen. X. A' Hegyesek' Halála álam. Szent Letzke. Ján. XI: íx. — Monda Jésus Tanitványí- nak : Lázár , a’ mi Barátunk aluszik , de elmegyek , hogy í'clköltsem ötét. Hogy az embereknek nagy része - úgy nézi a’ halált, mint Félelmeknek Királlyát - hogy a’ koporsónak , a’ rothadásnak még tsak emlékezetére is borzad az emberi termé­szet ; ennek oka az, hogy nem tudjuk, mi az a’ halál , nem esmerjük azt - Mindjárt - tsendesebb elmével - tudnánk aról megem­lékezni , ha ezt - annak jobb oldaláról is es- mernénk - E’ pedig mindjárt meglenne, mi- hejt azon külömb külömbféle neveket jól gondolóra vennénk^ a’ mellyekkel e' nevez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom