Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

au lett ember; ha hűségesen hordozza a’ nap­nak terhét. — Az öreg, ha békességes tűrő, ha a’ nála ifjabbaknak jó tanátsot, jó pél­dát ád. *— Ay különös egybeköttetéseket, és az ezekbőlfojó kötelességeket is elő lehet számlálni. A’ ki igy vigyáz - Boldog az í. Életében — A- Virtusnak és kegyesség­nek világi jutalmai esmeretesek ’s a’ t, <2. Haldiában. Mert akármikor , és akárhol jöjjön el az Ura őhozzá, mindenkor készen van - a’ bolgog elköltözésre. 3. Halála után mert ö látja meg az Istent, -í- ő lesz Akkor az Úrral, néki lesz kedve ott lenni , — ö talál gyönyörűséget az ezekkel való társalkodásban. — Megunja - tsak itte* földön is magát, a’ haszontalanságot vadá­szó a’ jó gondolkozású emberek közt;—nem szeret a’ borozást megszokott ember a’ jó­zanon is mulatni tudók’ társaságában lenni, -’sa’t, ­Alkalmaztatás. Ne Ítéljetek. — Ezt paran- tsolja Idvezitönk. — Az élőkről is, nagyon vigyázva, és kedvezve kell ítélnünk. A’meg­holtak’ megítélése pedig tellyességgel nin- tsen ránk bízva. Ezt az Isten magának tar­totta. Én hat ezen szerentsétlen Atyánkfija’ megítélésébe magamat nem avatom. Elvé­gezte már ezt a’ világ’ megítélő Bírája: úgy is nem a’ holtakért tartatnak a’ halotti Ta­nítások, hanem az élőkért. >— Inkább hát én is ti reátok fordulok Élők! Szomorú és rettentő példa ez ti réátok nézve Ifjak! nedi­>4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom