Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

i65 — pedig ollyakkal, a’ mellyeket nagy és hasz­nos tetteikkel gyűjtöttek, ha ugyan elvete­medhetnek ezek is ezen gyarlóságra —mert igazság szerént ezeknek ettől menteknek kel­lene maradni — Az ollyan emberekben van ez inkább meg; a’ kik vagy egészen üresek minden igazi jeles minémüségektől ; vagy ha van is illyen forma valami bennek; de sokkal több a’ fogyatkozás. Kiváltképen pe­dig és legnagyobb mértékben ott van e’meg, a’ hol minden jelesség tsak történetből való , minémü a’ szerentsés környülállások közt lett születés , ée. Miilyen távol veti ez az embe­reket egymástól! Holott pedig - ha megtud­nák az emberek igazán gondolni, mint ter­mészeti erőtlenségeiket, mindpedig erkoltsi fogyatkozásaikat, semmire nem találhatná­nak nagyobb okot, mint az alázatosságra ■—! Itt is megmutatják — Szülék! a’ ti kis gyer­mekeitek - a’ követésre méltó példát — az alázatosságot — A’ nagy Urak’ gyermekeik épen ollyan készen társalkodnak, ollyan örömmel mulatnak, a’ szegény sorsú em­berek gyermekeikkel; — mint a’ magokhoz hasonlókkal ’s a’ t. 6. A’ Szolgálatra való készség. •— Sem a’ ter­mészeti okosság, és a’ köz tapasztalás a' mely megtaníthatná az embereket ara , hogy valamint mások ö nálok nélkül einem lehet­nek ’s a’ t. sem az Isennek Beszéde, — a' melyben oly világoson megvan parantsolva sí' másoknak köteles szolgálat, mint p, o

Next

/
Oldalképek
Tartalom