Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

‘47 Minthogy az Anyaszentégyház - e’ Vilá­gon ezt a’ három dolgot tökélletesen einen» éri, a’következendő boldog örökkévalóságban, lesz ennek heje, a’ minthogy Sz. János Jel. XXI: 23. ezt épen illyen hasonlatosságban Ír­ja: Ez a Város, úgymond , nem szűkölködik V nap nélkül, vagy a’ hóid nélkül hogy abban fény­lenének \ mert az Istennek ditsössége megfenyesi­tet te azt, és annak szövétneke a’ Bárány. Te­hát — a’ Próféta Szavaiban - meglehet talál­ni—- a’ gyözödelmeskedett Anyaszentegyház­nak, vagy az örökéletnek boldogságát — e' szer ént lássuk hát *—• I. Mit vesztenek el a’ jókor megholt gyer­mekek — és II. Mit nyernek — ugyan ezek — a'z ö halálokban ? §. 1. Valóban - igen betsesek ezek a’ jók, a’ mellyektöl ezek ekkor - megfosztatnak; minémü 1. Az élet. Hogy ez illyen betsés jó , tsak abból is megtettzik - hogy ezt a’ legkissebb állat is szereti, a’ mit megmutat azzal, hogy azt, - minden tőle kitelhető módon , védel­mezi ’s a’ t. az ember pedig - mindenét kész ennek megtartására feláldozni, sokszor még, — a’mi már ugyan eltévedése, és mértékiet- lensége az élet’ szeretetének , — lelke javát- is > — annak nyugodalmát * — és tsendessé-1 get. — Kész az ember inkább nyomorogni , mint meghalni. — Mert azokat — mint el­lenkezőre mutató bizonyságokat épen néni io *

Next

/
Oldalképek
Tartalom