Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

— 145 —iyet ezen szomorú változás a’ ti szerető sziveteken ejtett — Amen —

XXVII.

Mit vesztenek , es mit nyernek a’ gy ernte- mekek , az ö jókori halálokban.

Se. Letzke. Esa, LX: 19, 20. Nem leszen többé néked a’ nap, nappali világosságod - és a’ holdnak fénye, nem világosit meg téged j hanem az Ur lészen néked örökkévaló világosságod , és a’ te Istened a’ te ditsössé- ged. — A’ te napod nem mégyen többé alá. és a* te Holdod nem fogyatkozik el; mert az Ur lészen néked örökkévaló világosságod, es a’ te keserűségednek napjainak vége szakad.

Nintsen ollyan kár, ollyan vesztés, a* melyből haszon és nyereség nem következnék ; — nem tsak annyiban pedig, a’ mennyiben, úgy vágynak az emberi mind nagyobb, mindkissebb társaságok’dolgaik egymásba szőve , hogy egyiknek sőt az egyes sze- méllyeknek kárából —• a’ másiknak , ’s másoknak haszna ’s nyeresége szokott következni , hanem annyiban is, hogy ugyan az maga is, a' ki valamit veszt, épen az által, vagy egy , vagy más óldalról nyér. —■ Kiváltképen - a’ testi vesztés és kár — mindenkor erkoltsi lelki haszonnak ’s nyereségnek kútfeje szokott lenni. *s a’ t. így van a’ dolog - a’ jókor megholt gyermekekre nézve isi sokat vesztenek ezek az ö jókori halálok10