Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

6 már megholt az emberekre nézve; de él az ö Házanépéhen , a’ mely már is munkálkodik ö hej ette, és munkálkodni fog még akkor is azokban - mikor már ö régen lesz ’s a’ t.

K. Az illyen kegyes Öregek azok a’ boldogok, a’ kiknek halálát óhajthatja magának, minden - boldogságát, idvességét kívánó Keresztyén — magáévá tévén Bálámnak ama szavait 4 Mos. XXlll: 10. Haljon meg at én lelkem az igaznak halálával, és légyen az én utolsó napom , mint az övé. — Meg is lesz ez , tsak hogy azon legyetek, hogy a’ ti életetek is legyen ezeknek életéhez hasonló’s a’t.

Alkalmaztatás.— Nem hagyta el ezen meg- élemedett megholt Keresztyén Férjfit (Asz- szonyt) még az ö megöszülésében is - az Isten — mert ámbár elfogyatkoztak az ö erői, de megvolt benne a’ szívnek tsendessége —. a’ mit az ö vidám ábrázatja eléggé megbizo- nyitott — Látta már, hogy itt kell hagyni e' földet; de úgy nézte ezt, a’ minek nem maradt adóssa — a’ minn megmaradnak az ö hűséges munkálkodásának örök oszlopi. —. Megtanulhattátok ezek szerént ö tőle, életben maradt szerelmesei! azt a’ nagy mesterséget, mely által - a’ vidám Öregségre készülhettek — légyen ez előttetek legdrágább örökség, azok közt - a’mellyet hagyott nék- tek. — Oh ne tsajjátok meg az ö , azon reménységét, mely szerént reményiette - hogy az ö munkás heje nem marad üresen — befogadjátok ti azt tölteni ’s a’ t. — hogy majd