Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361
103 — den ember életében. — Ezt is azért rendelte az Isten ; mert igy kivántatott. •— Tudjuk - mitsoda könnyen elfelejtkezik az ember Istenéről , ha állandó szerentsében él •— Faraimról alig múlik el - a’ tsapás, azonnal igy szólít kitsoda az Ur , hogy engedjek néki? azt is tudjuk, mitsoda hajlandó az ember ara, hogy magát másoknál jobbnak gondolja, ha mindenben jól fojnak dolgai; *— e’ pedig mitsoda akadáj - a’ jóban való előmenetelre P mely könnyen elvetemedik az illyen ember ara, a’ mit hajdan mondott - a’ Laodiceabeli Gyülekezet* Angyala Jel. III: íj. Gazdag vagyok, meggazdagodtam , semmi nélkül nem szükölkö- * döm. — Ellenben azt is tudjuk, mitsoda hajlandó az ember ara, hogy a* tartós nyomorúságokban - az Isteni gondviselésről kéttsé- geskedjen? — Még magában - az Isten Fijá- ban is - megmutatta az emberi természet - ezt az erőtlenséget ■— Én Istenem, én Istenem - jniért hagyni el engem •—! Igen könnyen úgy kiált fel a* tartós nyomorúságok alatt nyögő, mint hajdan a’ ’Sidók Siralm. V: 20. Miért felejtkezel örökké mi rólunk ? ’s a’ t. így és ezek által érik meg a’ megéleme- dett öreg, az örökkévalóságra *— a) Testére nézve: — mert ezek erőtleni- tik el - a’ testet. — Innét látjuk - hogy - valamint a’ megért gabonák lehajtják fejeket, és úgy várják az arató sarlóját; *— úgy - az illyen megélemedett öregek legörbednek az esztendők’ terhe alatt, és szüntelen a’ földet
