Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

BÉVEZETÉS, 49 tálasokat, tett a’ Néphez. Ezeket a’ Tanítókat nevezték Tractatores, és a’ Tanításaikat: 'Tra­ctatus , Sermones , Horniba , a’később időkben pe­dig Postiiláknakk (a) Az előadás volt egygyűgyű, értelmes, és rövid: úgy hogy azon egy öfzve- gyülésben három négy Predikátziót-is tartottak* Ámbár pedig semmi mesterség nem volt ezen Predikátziókban: mindazáltal melly foganato­sok voltak azok , onnan lehet megitélni , mert akkor legjobbak voltak a’Kerefztyének, kiknek tifzta fzívuségeket , hűségeket, egymás eránt való fzereteteket, állhatatosságokat, és a’Kris- tus Tudományáért a’ halálban mutatott nagy Lelkiségeket, még a’ Pogánypk-is tsudálták. — Az ő Tanításaik hát a’ maiaktól abban kü- lömböznek , hogy azoknak kezdőbefzédjek, El- ofztások, kiválasztott fő Propositiójok, Tracta- tiójok nem voltak: hanem a’ mi ma a’ Praxis , a’ mi Predikátzióinkban, olly forma volt az Ő Tanítások. III. IDŐ SZAKASZ. OriginestŐl fogva Khrysostomusig és Augustinusig. 230 — 500. XXII. §. A) ai’ Gör'dg, vagy Napkeleti Ekkle'siában volt ta­nítás’ módja Khrysostomusig. A’ régi egygyűgyű tanítás’ módjától eltá­voztak ebben az idő Szakafzban a’ Nepkeleti Tanítók: a’ melly főképpen abban állott, hogy a’ Tanítók a’ magyarázásra felvett fzavaiban a’ Bibliának, mindenütt mystikus vagy titkos ér­(a) fost illa : id est, explicationes post illa , praelecta Christi et Apostolorum verba factae. D

Next

/
Oldalképek
Tartalom