Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

BEVEZETÉS. 35 megtanul fi sara \ — némellyik tsak azokat a’Pre- dikátziókat mondja minden megjobbitás nél­kül , mellyeket már az előtt sok efztendőkkel elmondott; — sok pedig magától nem-is fzo- kott Predikátziókat kéfzítni, hanem Öfzvefzedi a’ másét , azt forgatja-le, meg sem gondolván, hogy a’ mit hafzonnal ellehetett mondani a’ tu­dós LJniversitások templomában , az egyátaljá- ban nem épületes az ő hallgatóira nézve. O Utoljára, annak fő oka, bogy rofzfzak a’ Predikátziók abban van , hogy az Oskolák­ban a’ Predikátzió) kéfzítésnek módját vagy nem tanították, vagy nem jól tanították: innen a’ Predikátzió kéfzítéséról nem lévén jó megfo­gása némelly Tanítónak, nem tsuda, ha rofzfz Predikátziót kéfzít. — Annyiban okok itt az Os­kolai Tanítók, hogy megelégefznek azzal, ha egéfz efztendőn által egy kétPredikátziót Írnak az ő tanítványaik , azt is pedig úgy, hogy ők azo­kat meg nem jobbítják. Magok sem írnak Pre­dikátziót, bogy az mustra lenne tanítványaik előtt: igy tehát nem tsuda, ba a’ rofzfz tanitás, és a’ nem gyakorlás miatt, hozzá nem fzokhat- tak az Ifjak a’ jó Predikátzió kéfzítéséhez. XII. §. Kitol lehet jó Prédikátorit várniP Attól a’ Lelki Tanítótól lehet jó Prediká­tziót várni, a’ ki eleitől fogva hozzá fzoktatta magát a’ princípiumból folyó, tifzta, világos gondolkodáshoz, — a’ ki az időre, helyre és alkalmatosságra fzemessen tud vigyázni , — a’ kinek a’ Kerefztyén Vallásról fundamentomos esmérete van, a’ ki tudja, hogy miben van a' hallgatóknak fogyatkozása, és miképpen kell azt kipótolni — a’ ki pallérozott Ízlésű és jó fzivű ’s erköltsű ember, — a’ ki hifzi , és érzi. azt a’ mit tanít, — és az által maga indittatik- meg előfzfzör, — a’ ki úgy tud befzéllni, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom