Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247
BEVEZETÉS. 2Q tó Predikátziója által , hogy minekutánna a’ megmagyaráztatok Igazságról az elme meggyőződött, a’ Szív tetetik az eránt olly érzékennyé', hogy ő azt az igazságot fontosnak tartja magára nézve, azt fzereti, azzal a’ maga kegyefsége előmozdítására él, és arra határoztatik, hogy a’ jót önként tselekedni, a’ rofzfzat pedig kerülni ah arja, és fzerefse. Szép Predikdtzió az, melly a’ hallgató fülének tettzik , azt gyönyörködteti , érzésben hozza, meleg képzelődéseket gerjefzt az elmében, egyfzóval, mellyben nem tzél a’ tanítás, a’ megvilágositás , és fzívnek fundamentomon épült és állandó megjobbitása , — hanem a’ reábefzéllés , vagy az, hogy a’ befzéd, és a’ befzéllö tefsenek a’ hallgatónak , — ’s ugyan ezen okból, az illy Befz'éd, az Ekesfzóllásnak mindenféle fzéditö ékefségeivel, és ígérő pompáival ki van piperézve. Már az illy Befzédnek tsak a’ Szépsége van meg az Értelem előtt, — de a’ Hafzna az Akaratban nem láttzik«, mivel az a’ fzívnek hirtelen való fellobbanását megtette ugyan, de erre vagy amarra való maga meghatározást abban nem efzközölhetett, — a’ mi pedig a’ fő dolog, — — Pál Apostol valóban Ékesenfzólló volt, valamint János-is az ö Leveleiben és Péter az ö PünkÖsti Predikátzió- jában ; de tzifra befzédű Orator egyik sem volt. Az Ő) befzédjek tehát eléggé megmutatják, hogy mi a’ Jó Predikátzió ? x. §. ' Mi a’ Kerefztyén Predikdtzió P — miért tété tik-fel ez a’ Kérdés. Mi legyen a’ Kerefztyén Predikdtzió? ez ma a* Homilétáknál (a) nagy kérdés, — mellyre rni(a) Löffler Predigten B. 4. Vorrede. —• Bmman Kan- lelbtredsamkeit Vorrede.