Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

tegetni, réfzekre elofztani, es öfzvetenni, és utoljára mitsoda öfzveköttetése van ez vagy amaz gondolatnak a’ másikkal, azt megítélni.

3) A’ fzámokat illy forma fzótskákkal-is

elkerülhetjük: Ezenkívül,------Lássuk továbbá.-----------Adjuk ezekhe% még ezt is , Kerefztyének.

De ki kételkedhetne e' felöl? mikor minden tudja, hogy 's cl' t. p. o. A’ Hallhatatlanság fontos Tudománya a’ Kerefztyén Vallásnak. Elofzof a’ mi értelmünkre, — Továbbá a’ mi megjob- búlásunkra nézve. Ezenkívül, a’ Világi nyomorú- srj ok közt nagy vigafztalás ez. Adjuk még ezekhez azt is, hogy a’ haláltól való félelmet ez vé- fzi-el a’ mi fzívünkböl.

4) A’ fóbb Réfzeket meg lehet fzámmal külomböztetni, hogy a’ Hallgató éfzre vehesse, hogy az első Refz eddig van , mert ezt éfzre- vehetővé kell tenni; mindazáltal fzebb ezt-is

elkerülni.----------És ezt ekis lehet kerülni. Láss

példát: Cicero pro Lege Manilia. Nro. 6, 20, 27.

CXI. §.

D) A’ Fo Propositióról. Mellyek annak tulajdonságai ?

Minden Predikátzióban fzükség lenni egy Fő Propositiónak, vagy Matériának, mellyen az egéfz Predikátzió mint valami fundamentomon úgy áll.------Ennek Tulajdonságai ezek:

1) Tsak egy dolgot foglaljon magában a i ro- positió. P. o. A’ Feltámadásról való hite a' Kerefztyén embernek fundáltatik a’ Jésusban való hitén. E’ jó Propositio. De ha igy tenném- fel : A’ Jésusban — és a’ Feltámadásról való Hitéről a’ Kerefztyén embernek , — már ez nem jó : mert két dolog van benne.

1) Olly fzéles kiterjedésű legyen a’ Fő Propositio, hogy az egéfz Predikátzió minden Ré- fücit maga alá foglalja.

A' Predikátzió Formájával. ißi

L