Boros István: Szent érzések' óltára emeltetett magános Isteni-tisztelet végett, az Istent, kegyességet, halhatatlanságot szerető keresztyén hitvallásbéli minden felekezetű hívek' lelki-boldogításokra (Kassa, 1836) - 10.238

atyádnak jobbján, mint örökké áldandó és imádandó igaz Istennek. A' Sionnak min­den leányi, sőt a’Serafok, az angyali min­den karok és dicsőült lelkeknek minden se­regei, ma is hosánnálnak néked; én is a* legnagyobb tisztelettel hódolok tenéked. Uram! hatalmas vagy minden cseleke­deteidben ; a’ pogányok’ szívében is hatal­masan munkálkodói, én is a’ te országlásod’ arany veszszeje alatt vagyok, noha a’ te ki­rályságod nem e’ világból való, de örökké­való ország; vagyon minden hatalom felett való hatalmad, hogy a’ te tiszteletedre ha- joljon-meg minden térd, és vallja minden nyelv, hogy te vagy örökké-való Ur az atya Istennek dicsősségére. Óh minden lelkeknek Királyja édes Jé­zus! ha már az egész felfordult erkölcsi világot a’ Szentek’ egyességébe egyesíted, öszve-gyűjtöd királyságod alá délről, észak­ról, napkeletről és napnyugotról a’ népeket és nemzetségeket; — vidd véghez én ben­nem is, hogy a’ te országodból való lehes­sek. Ronts-meg bennem minden indulato­kat mellyek a' te országiásod ellen vágynak; hogy a’ miképen te a’bűn, e' világ és a’ test ellen harczoltál, úgy harczoljak én is a’ te királyi igazgatásod által; szelíd, alázatos, néked engedelmes légyek, azt cselekedjem a'mit te akarsz. Minden ellenségeimen nagy neveddel harczolhassak. Végre ültess ma­gadhoz királyi székedbe, és koronázz-meg ma­— 39 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom