Fejér György: A politikai forradalmak okai : Néhány észrevételekkel (Buda, 1850) - 10.220
Többen a felvilágosodást (Aufklärung) s igy a tudományokat, philosophia s idealista tudósokat okozzák, kik mint a boszorkányok a jégesőt, a ga- rabonczás diákok a lidérczeket előidéznék a polgári forradalmakat. Ezen elhittségöktől sokan ekkoráig sem válhattak meg. — Igaz ugyan, hogy azoknak a polgári forradalmakba nagy a befolyásuk; a tudományok t. i. és philosophiának az okosság és igazság lévén czélja s tárgya, a tudósoké és philosophu- soké az okoskodás és igazság nyomozása egész terjedelmében; következőleg a jogok és viszonyok dolgában is, mellyek természetiek, emberiek, nemzetiek, magányosak és általányosak vagy feltételesek, ünnepiesek, és esküvel felszenteltettek, sarkalatosak, lényegesek vagy közösek, korlátoltak, egyszerűek, ezekhez képest a visszaélésekre, túlzásokra, kicsapásokra s bitanglásokra is kihatottak, és azokat felfedezni, megróvni, visszaigazitni és akadályozni tartoztak; ezeknél fogva pedig a népmesterei, szószodéi, hangadói és vezérei lettenek; de mivel ellenben a mindennemű kötelességnek, rendnek le- függésnek, engedelmességnek, a közszükség és tehetséghez képestleg népmesterei, irányadói, tolmácsai voltak; csak annyira s miszerint használtattak, működhettek , s igy a politikai forradalmakba nem tételőleg , egyenesen, hanem alkalmilag és mellesleg folytak be (causae non efficientes et directae séd oc- casionales ac mediatae). Ki is tagadhatná tudós Con- dorcet Systemes, Montesquieu Esprit des Loix, Rousseau Contract sociale-nak a franczia forrada- ba befolyását? Azok, mik az ész kútfejéből, okelvekből (Grundsätze) s helyes okoskodással nem merültek fel — agyrémek, nem philosophia, nem tudomány! Kik felfuvalkodásból, melly a tudományoknak nagy bibije, vagy szenvedélyességből, melly a tudósokat és philosophusokat is megragadja támadták meg az igazi jogokat, helyes rendet, szűkV 10