Fejér György: A politikai forradalmak okai : Néhány észrevételekkel (Buda, 1850) - 10.220

32

3. 1715. Item 8. et 11. 1741. regendum, et gubernandum.“ Dec. anni 1792. art. 10.

Más illy félthető kincse anyai nyelve: ennek elsőséget honában a természet ajándékozott, a szokás erősített; a kikötés és törvény szentesített: „Ferdinand von Gottes Gnaden, in Ut am und Böhmen König — wollen die ungarische Sprache und Nation (so gegen die christlichen Gemeinde wohl verdienet) mit allen unseren Kräften und Vermögen handhaben — Geben in unser Stadt Wien den 19. des Monats Januar anno MDXXVII.“ törvénnyel is megerősittetett: „lingva peregrina negotia Hunga- rorum non tractentur. Art. 16. 1790.“ Annál mél- tábban félthették az illy kincseiket, mert a szokott eskü elmellékelte a szent koronánk Bécsbe czepel- tetését, az országgyűlés eltávolítását, idegen kormányt, törvényszéket, nyelvet, szokást, és több helytelent hozott maga után; mellyektől bölcs Leopold II. üggyel bajjal tisztithatá meg az országot.

Igen sérelmes lön, melly belső kebelét felrázta, szivet átszegezte, eszét is megzavarta, azon eddig soha nem szenvedett sorsa: szokott pietásáből azt várta t. i. koronás királyától: „Rex auctoritate sua in defensione Regni, et Provinciarum utatur.“ Lud. II. D. art. 1. „Defensioni Regni prospiciat Rex.“ 1546. 45. „Rebelles compescat.“ Lud. II. D. 1. art. 7. stb. — Azonban mi történt? a horváth- slavoniták régi irigy kedésből az anya-ország, és magyar nyelv ellen berzenkedvén, noha nyelvük az otthoni dolgokban szabad és gátolatlan volt, ösz- szeszövetkezést szőttek; vezérüket b. Jellachichot (den Leichtstem und Horth derCroaten) kérték ki magoknak bánjokul; az ország fő ministere vévén észre a veszélyt, felséges királyunktól leléptetését kinyerte, de b. Jellachich rágalmazván a magyarokat, mint ha ő Felségétől elpártolni, egyesületet bontani akarnának , alattomos és mellyékes cselve-