Kassics Ignácz: Extractus benignarum resolutionum regiarum ... (Viennae, 1835) - 10.206
ter-Legényeknek illyes helytelen koldulásai, meliyek csak a’ folyvást tartó egyik helyről a1 másikba való kóborlásra, és nem egyedül lopásra, de más nagyobb gonoszságok’ elkövetésire is nyilvános alkalmatosságot nyújtanak, már igen is nagy szokásba jöttek volna, és napról napra még inkább nevekednének; — minden Törvényhatóságoknak meghagyatik; hogy hasonló esetekben a’ fentebb érintett Rendeléshez szorosan alkalmazzák magokat. 1825. 25/« Januarii ISro. 2355. — Ad praevertendas Libellorum peregrinatoriorum Opificibus Sodalibus extradari solitorum, falsificationes; cunctis Regni Jurisdictionibus de Benigno Jussu Regio intimatur: attactis Libris Sodalium Opificum peregrinatoriis deinceps eam etiam inviationem inserendam venire, — „quod „ille, qui Libellum hujusmodi in parte quadam essentiali falsificare attentaverit, tamquam manifestae frau- „dis reus , gravi animadversioni sit subjiciendus.a 1825. Eszt. Boldog-Aszszony-liavcC 25-ken Sz. 2355. — A’ Mester-Legényeknek kiadatni szokott Utiköny- vetskéknek vagy is Vandorkönyvetskéknek meghamisítása elkerülése tekintetiböl; minden Törvényhatóságoknak Felsőbb Kegyeim. Kir. Parantsolatnak következé- siben meghagyatik :> hogy azillyetén Vándorkönyvekbe ennekutánna azon utasítást is nyilván feljegyeztessék, — „hogy az, a’ ki az illyes Könyvetskét érdekesebb résziében meghamisítani bátorkodna, mint nyilvánvaló csa- „iárdságnak elkövetője , keményen meg fog fenyítetni “ 1825. Ima Martii iVro. 5576. — In nexu Dispositionis, quoad peregrinantes Opificum Sodales, praeter Caehales Litteras Passualibus quoque providendos, sub 4ta Martii 1817. Nro. 6375 circulariter factae ; — Jurisdictionibus ultro committitur : ut peregrinantibus Opificum Sodalibus Passuales, vel alia Peregrinationis Documenta, quae ex originis loco attulerunt, haud amplius detineant, vel cum aliis permutent; ast talia producentibus , apposita solita Visa in specie semper restitui faciant; Connotatione interim restitutarum idmodi Pas- sualium, ad propriam legitimationem deservitura, haud intermittenda. 1825. Észt. Böjtmás -hava? \jén Sz. 5576. — Még 1817. Eszt. Martius’ 4-kén 6575. Szám alatt költ, és 15 1825. 225
