Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

— 581

és az Egyházirend által illő hatalommal ruházott fel. Egy akár katonai, akár polgári, akár uradalmi tisztviselőt sem illet az a’ hatalom, hogy azt megváltoztassa a’ mi közönségesen hataroztatotl, hanem a’ néki adott rendelések, és útmutatás szerént, melly bizonyos határok közé szorittatott — tartozik haladni ’s a’ maga kötelességében járni. — A’ szolga a’ szolgálatban azon rendet tartozik követni, melly a’ gazdától vagy a’ gaz- dasszonytól eleibe szabatott, és a’ családba befogadtatott. — Ha a’ tisztviselő, vagy szolga valamit ezek közül általhág, vagy valamit a’ maga Ítélete, ’s tetszése szerént változtatni merészel, pártos tisztviselőnek, hűtlen szolgának fog találtatni. — Miután tehát közönségesen meghatároztatott hogy a’ Mise latán nyelven végeztessék ; miután az Egyház, melly minket a’ maga há» zába, a’ maga kötelességeire, szolgálatára és szolgaságára felvett, kimondotta, és kimondván megparancsolta, hogy a’ misét nem kell honi nyelven tartani, műnket nem illet a’ hatalom az Egyház nevében úgy cselekedni, a’ mint az Egyház nem akarja hogy cselekedjünk, másképp pártos tisztviselők lennénk, engedetlen, hűtlen szolgák kiket az Egyház a’ hivataloktól, szolgálatoktól méltán elmozdíthatna. Nem kell többet értenünk, mint érteni kell, hanem józanul kell érteni. (Rom. XII. 3.) És valóban kelletinél jobban, és józanság nélkül akar bőlcselkedni az, ki jobban akar bölcselkedni, mint az e- gész latán, és görög Egyház, melly szinte megtartotta a’ Mise eredeti nyelvét. Sz. Ágoston (epist. 54.) azt írja : a’ mit az egész világon gyakorol az Egyház, úgy kelljen-e cselekedni, arról vitatkozni a legszemtelenebb eszelösség. Miután a’ Szent Lélekben öszvegyülekezett egész Egyház közönségesen kimondotta — hogy szükségtelen hogy a’ Mise általában honi nyelven tartassák, meg kell engedni bár a’ legtudósabb tanitók értelmei-