Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

479 —

részei szerént nem volt olly tökéletes a1 hívek kezeiben, mint jelenleg. Hogy inkább nyilván legyem, hogy a’ Katolika Egyház jelen törvénye a1 Szentirás olvasása körül az első Egyház értelmével nem ellenkező, felhozom a’ Sz. Atyáknak néhány bizonyságait.

Az elme és szív elrendeléséről.

Sz. Athanasius (serm. de hum. natura a verbo as- sumta) azt mondja: az írás magyarázatára, \s igaz értelmére szükséges a? hegyes élet, tiszta szív, és erény, cl melly Krisztus szer ént van, hogy cü szív annak utján futván, azokat a' mellyehel kíván, megnyerhesse; mert a’ Szentek követése nélkül senki sem fogja fel a* (Szentek szavait. Valamint a’ bőlcselkedő bőlcselkedőt csak a’ bőlcselkedő, a’ mathematikáról értekező mathe- matikust csak a’ mathematikus, úgy a’ Szentségről szóló szentet csak a’ szent, vagy kegyes élet által a’ Szentségre törekedő értheti. Az állati ember meg nem fogja azokat, mellyek az Isten leikéé, mert bolondság előtte, a! mit nem ért. (1. Gor. II. 14.) A gonosztakaró lélekbe «’ bölcseség hé nem megyen, sem nem fog a’ bűnök alá vetett testben lakni. (Sap. I. 4.)

Sz. Bazilius tisztaságot és félelmet kíván az olvasóban (Horn, in princip. Proverb.) azt mondja: keresni fognak engem rosszak, de meg nem találnak, (Prov. I. 28.) azért, hogy Isteni félelemmel meg nem tisztit- tattak. Miért, ki a' bölcseség megfogásához járuland, az aí gonoszság gyalázatától az üdvességes félelem által megtisztulva járuljon.

Sz. Ágoston azt mondja, hogy az olvasás megöl, ha hibázik az engedelmesség, és szeretet. Ezek az ő szavai (ad. Vitai.) az Isten törvénye, és tudománya bár szent, igaz, jó, még is megöl, ha a’ Lélek nem eleveníti, a' ki által tessz; nem hogy hallás, hanem engedelmességben, nem is olvasással, hanem szeretettel tartassák. —