Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

— 441

;paradicsomban. (Luc. XXIII. 42. 43.) Itt Jézus teljes bünbocsánatot engedett, mert nem csak bűneit, hanem minden ideiglenes büntetéseket elengedte, még ma paradicsomát Ígérvén.

Volt tehát a’ Krisztusnak hatalma az ideiglenes büntetéseket elengedni, vagy is búcsút engedni. Ezen hatalommal azért birt, mert az Atyától küldetett, vagy is a’ maga küldetéséért, mivel maga mondja magáról (Joan. VIII. 28.) én magamtól semmit sem cselekszem, hanem a’ mint tanított engem az Atya, úgy beszélek. És: a’ mint parancsot adott nékem az Atya, úgy cselekszem. (Joan. XIV. 31).

Ugyanazon ideiglenes büntetések elengedésére való hatalmat átengedte Krisztus az Egyháznak. Feltámadása után azt mondja tanitványinak: (Joan. XX. 21. seqq.) a mint engem küldött az Atya, én is küldetek titeket. Ezeket midőn mondotta volna redjok lehelte, és mondd nékik: vegyétek «’ Szent Lelket, a’ kiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak nékik, és a' kiknek megtartjátok, meg vannak tartva. Itt a’ Krisztus bűnbocsátó hatalmat adott. A’ vétkek húzzák magok után 1.) a* bűnt, 2.) az örök büntetést, 3.) az ideigvaló büntetést. Krisztus az elolvasott szavakban a’ bűn semmi következését nem veszi ki, hanem közönségesen mondja: kiknek megbocsátjátok bűneit, megbocsáttatnak nékik; adott tehát a’ tanitványinak, mint az Egyház igazgatóinak megbocsátó hatalmat 1.) a’ bűnre, 2.) az örök büntetésre,

3.) az ideiglenes büntetésre nézve. Hogy megbocsáthatják az Egyházi szolgák a’ vétkeket és az örök büntetést, bizonyos: miért kételkedünk hát, hogy hatalom adatott volna nékik, az ideiglenes büntetés elengedésére, mi sokkal kevessebb, mint az örök büntetés ? Fontold meg azon kívül e’ szavakat, mellyeket Krisztus előre- bocsát: aj mint engem küldött az Atya én is küldetek ti-