Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192
— 417 — ideiglenes bünhődéssel tartozunk, azt feleli: hogy maga a’ halál ez az ideiglenes büntetés, és a’ halál által az Isten igazságának elégtétetődik. De lásd, milly helytelenül mondatik ez : meghalnak az igazak, meghalnak a’ csecsemők, kik magok személyökben semmi valóságos bűnöket nem követtek el, azért az Isteni igazságnak ideigvaló bünhődéssel nem tartoznak, ’s miért halnak meg ezek ? miért halnak úgy meg, mint azok, kik cselekedendő bűnt követtek el ? az eredendő bűn büntetéséül; az eredendő bűnért hát mind az igaz, mind a’ bűnős a’ halál által eleget tesz, de nem a’ cselekedendő bűnökért. Ha a’ halál a’ cselekedendő bünök- érti ideiglenes büntetés elégtétele volna, az, ki e’ világon ez elégtételt teljesítette, nem tartozna meghalni, ’s mégis mindenek meghalnak; eleget tett Mária a’ Mózes húga, és megholt, eleget tett Dávid, és megholt. Meghalnak mindenek a’ paradicsomban kiadott ítélet szerént az eredendő bűn elégtételéül, tehát a’ cselekedendő bünökérti elégtételnek másnak kell lenni, a’ haláltól megkülönböztetett büntetésnek. — Ha tehát meghal a’ keresztény, ki a’ halál által az eredendő bűnért eleget tesz ugyan, de a’ cselekedendő vétkekért vagy egésszen, vagy részletesen adós marad, hol fogja az ideiglenes büntetést szenvedni ? az égben nem, mert ott a’ szomorúságnak, könnyeknek, fájdalmaknak semmi helye nincs. Talán a’ Pokolban fogja szenvedni ? hói sirás, és fogak csikorgatása van, de örökké való, a’ kárhozatnak férge ott meg nem hal, és tűzök meg nem alszik. Ezen adós pedig kiről szólunk, megbocsáttatván vétke, Isten barátja, ki a’ megbocsátott vétekkel örök büntetésre nem küldethetik. A’ Katolika hit ezt feleli: az a’ bűnös az Isteni igazságnak tartozó ideiglenes büntetéseket elszenvedi a’ purgatoriumban, ’s miután az Isteni igazságnak ele27
