Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192
— 388 — nitentiát tart, tudják kilenczvenkilencz igazakról, hogy nincs szükségek penitentiára. Midőn mi Katolikusok bízunk, hogy a’ Szentek a’ mi könyörgéseinkről tudnak, semmit sem vétkezünk az ellen: egyedül Istennel: a’ tisztelet, hanem a’ szerént cselekszünk , mert hisszük, hogv egyedül az Isten esméri a’ sziveket, és hogy a’ Szentek az Isten nélkül csak valamit sem tudnak, hanem azokat, a’ miket tudnak , az Istentől, Isten által, és Istenben tudják. Megmucattam tehát néked , hogy az Angyalok, és a’ Szentek tiszteletet érdemelnek, mert természetekre, méltóságukra, tudományukra, jóságukra nézve jelesebbek mint mi; mivel Szentek, Istennek baráti, és az Isten is őket becsüld. Megmutattam néked, hogy az Angyalok, és a’ Szentek minket szeretnek, és róllunk gondoskodnak, hogy ezen szeretetböl érettünk Istennél esedeznek, annálfogva, hogy őket kérhetjük hogy érettünk könyörögjenek, mert ok róllunk tudnak , tudják , hogy őket tiszteljük, és segítségül hívjuk. Megértetted azt is, hogy az egyedül Istent illető tiszteletet az Angyaloknak, és Szenteknek nem adjuk; mivel az Isten ajándékit ő bennek tiszteljük, ’s annálfogva őbennek az Istent tiszteljük; mivel a’ felett tudjuk, és hisszük, hogy ők nekünk semminémü kegyelmeket nem adhatnak, hanem csak azoknak megadásáért könyörgéseiket közben vethetik. Az ily tisztelet, az ily segitségülhivás nincsen sem a’ természeti okosság, sem a’ Szentirás ellen, a’ mint a’ hallottakból meggyőződhettél. Sőt ha tiszteletlenséggel, vagy gyalázattal illetném a’ Szenteket, kiket az Isten becsüli; ha az ők könyörgésüket, mellyeket mint barátokét az Isten kedvesen vészén, megvetném, ez a’
