Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

— 133 rend során kívül küldettek , ’s megmaradván a’ Kato- lika Egyházban az Apostoli következés régi láncza, ők mintegy új szemet tettek az új láncz készítésében. — De ez nem Bibliai gondolkodás: mert az Isten soha ellene nem mondott önmagának. Ha Luthert, és Kálvint az Egyház reformálására küldötte volna, mint a’ melly- re a’ Jézus Krisztus rosszul viselt volna gondot, ezen természetfeletti küldetést úgy kellett volna megmutat­nia, ’s hihetővé tennie, mint minden más természet- feletti küldetést az emberek előtt nyilvános jelekkel tett hihetővé. — Micsoda jelekkel? „Az én Apostolságomnak jelei lettek tinálatok, minden békés égestiírésben, a’ melly szentségből szárma­zik, jelekben, és csodákban, és erőkben (2. Gor. XII. 12.) Luthernek, és Kálvinnak szent élete, és csodák által kelletett az Istennek az ők rendkívüli küldetésöket bé- bizonyitani. Olvassuk még egyszer (Marc. XVI. 17. 18.) e’ volt mindenkor az Isten rendelkezése a’ természet- feletti küldetés körül, ezen két jelek : az élet szentsé­ge, és csodák nyilvánosok voltak mindenekben , kiket Isten valamelly különös tettre küldött, Mózesben, a’ Prófétákban, Krisztusban, az Apostolokban. Ha ezen jelek meglettek volna Luther, és Kálvin­ban, mindazáltal azokban nem mutatták volna meg az Apostoli következést, hanem új küldetést, és ez az új küldetés világos erősség lett volna arra, hogy az Apos­toli Egyház vagy elveszett, vagy Isten el akarja azt törölni, ’s hogy annálfogva Krisztus hamissan, és csa­lárdul ígért a’ maga Egyházának mindenkoriságot. De egyik jegy sem volt meg ezen Reformátorokban, szent életet még a’ Protestánsok sem tulajdonítanak Luther­nek, és Kálvinnak. A’ Luther, vagy Kálvin, vagy követ­kezőik állal tett csodákról a’ Protestánsok közt sincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom