Horváth János: Az ékesszóllás a' koporsóknál (Weszprém, 1816) - 10.178a
V sat^k r>«< MÉLTÓSÁGOS PÜSPÖK! A hasznos ismeretek' terjedése, 's a' szép erkölcsök' gyarapodása, a' nagy tárgyak , mellyeken a' Bölcsnek figyelme, 's gondjai f üggenek; O előtte minden azokra erányzó igyekezetek, 's legkissebb segédeszközök is becsesek. Nagy lelkű Férjfiú! a' kit az Igaznak tiszta fényében magasan járó Elme: az Égnek legszebb szülöttje a' Relígió —• kinek szerelmét búzgóságoddal élleszted, 's menyei tisztaságát olly gondosan őrized: és a' Virtus — kinek lakhelyül szentelted szivedet , már régen Azoknak fényes sorába emeltek ; e' gyenge cziprusokat is, mellyek a’ tündöklő lelki jóságokat dicsőíteni keresztény Bajnokok' sirhal- mikon ápolgatásimmal nevekedtek, vélem együtt fogadd kegyes oltalmad alá, és a' mély tisztelet' bizonyságául, mellyel Te eránt ad meg nem szűnik lenni. legalizatotb «zolgád HORVÁTH JÁNOS.
