Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

2 a

jétek az én emlékezetemre, (a) Ő akkor nem tsak emlékezetet, hanem tseiekecíeko is parantsolt. Mitsoda tselekedeíet ? A’ mit 6 tselekedett. Aj it tselekedett ? Áldozatot mutatott be az Ó mennyei atyjának. Áldozatot rendelt , áldozatot paianísolí. bit tülekedjetek. És ennek az áldozatnak végbe vitelére , az apoftolokat az új toltamontom’ papjaivá rendelte. És így a’ mit akkor maga bémutatott, azt világ’végezetéig papjai által bémutatia. Mind ebben pedig , mind abban maga a’ bemutató és bémutatott; maga az áldozó és áldozat; tsak az áldozatnak módjában vagyon kü- lömbözés. De ezekről a‘dolgokról majd ezután is bővebben fogunk szóilani. Di- tséred azomban az apoftolokat és az eko keresztyéneket , hogy maid minden vasárnapi), kon megtörték d kenyeret az Ur JESUS' meg- törettetett tefénck emlékezetére, (b) De miért halgatod el azon Sz. Pálnak alább írt szavait , mellyekkel bizonyítja, hogy ezen kenyértöréssel részesülünk az TJr’ tefté- ben ? Nem volt tehát az a’ kenyértörés puszta emlékezete az Ó megtörettetett testének , hanem egyszer smind részesülés az Úr teftében. (*)

§• VI.

(*) Lu?, 22, 19. (b) i, Cor. ii. 23.