Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

kell azokért eleget tenni. Mert akkor ugyan az lilén’ irgalmassága megbotsátja a’ bűnt, mellyel az örök kárhozatot meg- érdemlette; de az Iften’ igazsága fenntartja a’ büntetést, mellyel a’ bűnös ideig szokott oftorozíatni. Azok tehát, a’ kik bűneikből kitértek, de bűneikért eleget nem tettek , purgatoriumba vettettnek. Nem de a’ fejedelmek is néha a* gonosztevőknek a’ halált megengedik; de azért Ókét tömlötzel, veréssel, számkivetéssel megbüntetik ? Áaám vétkéért penitentziát tartván botsánatot. nyert; de a' halál’ zsoid* ját el nem kerülhette. Dávid’ bűne meg» botsáttatott; de még is a’ fia’ halálával megbűntettetett. Ha néked valaki kárt té- szen , tartozol ugyan a’ haragot letenni ; de nem tartozol az elégtételt elengedni* Ezeket megsúghatod annak, a’ ki költött IZE neve alatt a’ purgatoriumrúl komédiát írt; melly tsűfos írásban mese forma költeményeknél , tudatlan nyelveskedéseknél, hamis rágalmazásoknál egyéb semmi nin- tsen. Tsúfot indít Sz. Péterből; tréfát üt nem tsak purgatoriumrúl, de pokolrúl is , igyekezvén a’ keresztyénekben eloltani azt a’ félelmet, melly által a’ vétkek megza- boláztatnak. Az illyen tsúfos költeményes könyv meg nem érdemli az olvasást, nem hogy a’ tzáfolást. Úgy adja élőnkbe pur- gatoriumot, mintha hitünk’ ágazatja volttá, hogy ottan a’ lelkek tűzzel tisztíttatnak;

i5