Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

123 pának az 6 tanítóiknak, midőn minket bálvány ozóknak, kenyér-imádóknak ne­veznek es tsúfolnak ! Hogy tehát mind ezek ezen bal ítéleteket jobbra változtassák, mind a' Római katolikusok a’ Krlítus’ teltének az oltárt Szentségben valóságos jelenlétét erősebben hidjék és oltalmazhassák; az Títen igéjéből vett erőségekkel megbizo­nyítom, hogy igaz, a’ mit mi hiszünk, és azért ezen hitünk’ szerént járván , mi bálványozok nem vagyunk. Akarván pedig mind a két résznek használni; megmutatom először , hogy nagy veszedelem nélkül senki sem tagad­hatja a’ mi tudományunkat az oltári Szent­ségről : megmutatom másodszor, Hogy a szomszéd atyafiak minden veszedelem nél­kül tagadhatják az Ö tudományokat a’ Kris- tus’ szent teltéről. Nagy veszedelem nél­kül nem lehet tagadni a’ mi tudományun­kat; mert azt mindenütt erősíti a’ szent írás : minden veszedelem nélkül lehet ta­gadni az Ö tudományokat; mert azt so- hol sem erősíti a’ szent írás. Ha tehát az ellenkezőknek semmit nem kedvez, ne­künk mindenben kedvez a’ szent írás ; ők nagy veszedelemben vannak, mi min­den veszedelem kivül vagyunk. Remél­jem, hogy jó igyekezetemet jó kedvelfo­gadjátok , és rövid beszédemet figyelme- tesen halgatjátok. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom