Freindaller, Ferentz: A keresztény katholika tudomány igazsága azon tzikkelyekben előadva, mellyekért attól a protestánsok, és reformátusok el-szakadtak (Nagyszombat, 1814) - 10.139

ben beszéd által közlött egyházi hagyomá* nyok más természetűekké váltak volna? A* mondottakból nyilvánvaló, Hogy ez a’ mod* gya a’ tudomány’ terjesztésének, közlésének nem tsupa emberi találmány volt; hanem magának az Úrnak intézete , n.cllyet a’ végre tett, hogy az ö tudománnyá a’ világon fennmaradgyon , és ebterjedgyen. Hogyan lehetne ez tehát olly erőtlen, olly gyenge , és ingadozó, a’ minők az emberi intézetek szoktak lenni. Ha ez felólle igaz volna, a’ mint helytelenül állíttatik, ügy az leg fel* lyebb tsak száz, és egynéhány esztendőkig segítette volna a’ keresztény tudományt teb lyes épségében, és tisztaságában fenntartani, azután pedig a’ hozzá kevertt idegen toldalékok, vagy tőle ebnyesett sarkalatos fő részek miatt maga-is bizonytalanná lelt volna , ’s a’ mi üdonkre nézve nem válna már semmi kelete egyébbütt, hanem tsak a* hol a’ történeteket-fürkésző kritikának szerentsé- je volna, imitt amott ezt vagy amazt besolde meg-menteni az eltemettetéstől, világosságra hozni, ’s haszonra fordíttani.

Ha valamelly Filozófusi oskoláról, vagy tsupán emberek által koholtt, ’s gyakorlásba vitetett Religióról volna a’ szó, úgy még elkelhetnének e’ féle állíttások: de akkor-is ez nem tsak a’ szájjal közlőit taníttásról vól-