Freindaller, Ferentz: A keresztény katholika tudomány igazsága azon tzikkelyekben előadva, mellyekért attól a protestánsok, és reformátusok el-szakadtak (Nagyszombat, 1814) - 10.139

s5* semmi utasíttásí. Sőt inkább újra felkeresi a' vétkest, akármelly kévéssé akar*is az fel­találtatni; és rajta vagyon minden szorga* lommal, hogy meg egyszer viszszavezesse ötét kö’elességére. Első próbatételei nem használnak : meszszebb tévelyedett a’ boldog« tálán, mint sem hogy az Ő jó pásztorának szavát mindgyárt meg-hallgatná. — Meg- hallgattya vé^re még-is; figyelmetessé tété* tik: rosziz tselekedeiének néműnémü meg­fontolása, és burattyának előadásai meg-nyit- tyák széniéit; űiálni kezdi maga magát; ki- álttya , mint Káin , hogy nagyobb az ő bű­ne, mint sem hogy kegyelmet, és botsán a- tor találhatni; elkeseredett szívének heves fájdalmában néműnémü kéttségbeesésnek ad- gya magát. A’ bólts jó barát használlya e- zen meg-ismérését az ó roszsz tettének. Bé- ereszt leikébe egy remény-súgárt az újabb botsánatról. Szívreható módon beszéli előt­te a’ meg bántódott Úrnak felette nagy ir­galmáról. Bizonyossá teszi, hogy még most- is van hatalma, ismét felvenni Őtet a’kegye­lembe, ismét meg-űjíttani rajta, a’ mi már kétszer történt, tsak bízza ismét magát az ő igazgatására. — Egy’ hoszszú ellentállás után győznek végre előadásai, és a’ gonosz­tevő az Ó karjai közé veti magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom