Freindaller, Ferentz: A keresztény katholika tudomány igazsága azon tzikkelyekben előadva, mellyekért attól a protestánsok, és reformátusok el-szakadtak (Nagyszombat, 1814) - 10.139
+ *!*# 3 «*«•! fásához nem ragaszkodtak volna átallyában olly szoros pontossággal, kiváltképpen az ó törvény’ czeremóniáinak meg-tartására nézve , a' mi kétség kívül nem volt sarkalatos fő ágazat. Sz. Pál igen jól által-látta, hogy meg-szünik minden botránkozás, tsak ebben legyen egy kis tágíttás, és engedelem: a’ mint a’ Galatziaikhoz írtt levélben. V. 11. maga mondgya: de még-is állhatatosan megmaradt ezen állíttása mellett: Ha környűlme« léltettek, ol Krisztus nektek semmit nem használ. 1* c. v. 2. A’ többi Apostolok-is egy értelemmel ugyan ezt végezték minden múlandó kárra, vagy haszonra-való tekintet nélkül, a’ mint tudgyuk az Apostolok’ tselekedeti* bói, xv, 2. Az Egyházi Történetekből. Mikor inti Sz. Pál az ó kedves tanítván* nyát Timothéust, hogy Órizze-meg a’ nála letett kíntset az ó tóle vett tudományt , és vigyázzon, hogy ügy ne járjon, mint némel- lyek, kik azt ismét el-vesztették ; mikor erre a végre ójja egyszer’smind ótet, hogy távoztassa a’ beszédben a’ hiába*való ujjíttá* sokat, ne egyeledgyen a’ hamis bóltselkedés- nek épületet nem szerző üres fetsegéseibe, olíyan intés, oily an óvás volt ez, melly e»
