Goffine, Leonhard (O.Praem.): Fő tisztelendő Goffine úrnak apostoli, és evangyéliomi tudományra oktató könyvének második vagy-is innepi része (Pest, 1823) - 10.109b
szegődhessen ; ebből szabta ketté Ambianumba Vitézi palástyát, hogy véle a’ félbe rnezí el in. koldust meg - ruházza. Szégyent gyalázatot, nyomorgatást, üldözést az Ur Jésus neveér:, és felebarátainak Idvességéért el - szenvedni, soua terhesnek nem tartotta, kiben az Isteni Szeretet a’ bálványozok templominak le-rontására , az ördögöknek ki-üzésére , a’ betegeknek gyógyítására , a’ halotaknais fel-támasztására , és külömb külómbféle tsuda tételeknek végbe vivésére, mintegy véghetetlen erőt, és tehetséget söprögetett. Szerette ö a’ drága Jésust az ügyetlen szegényekbe a’ meg nyomorodott rabokba , sántákba, bénnákba halálos betegségbe vonakodókba, sőt halálos ellenségeibe - is , kik ellen soha más boszűságot nem keresett , hanem szüntelen való imádságot, magát sanyargató böjtölést, és penitentziát. Ki Püspökségébe sem sajnált a’ maga tulajdon szolgainak térden álva udvarolni, hogy így is a' Jésusnak alázat osságát annál tökéletesebben követhesse. Végre ez az Isteni, és felebaráti szeretetnek nagy volta annyira bírta Szent Mártont, hogy a’világnak Megváltóját álhatatos könyörgéssel , és könyhullatásokkal közönségesen minden bűnösökért engesztelni meg-nem szűnvén szemeiből gördülő kegyes ásztatással lelki rútságokat mosogatni mindennapi dolgának tartotta, és a’ meg törődött szívnek áldozatával Isten haragját érettek engesztelni soha el-nem múlatta. Melly kegyes lelkűség Mártont azután jó katonából jó Baráttá, jó Barátból jő Le’- ki Pásztorrá, és Püspökké, jó Püspökből igaz hitü Confessora, igaz hi’.ü Confessorból győzhetetlen ájnokká, és.eleven Máriyrommá tette, rpelly utólsó ditsőséget ő néki az Anyaszcnt- egyház híven meg-adta, midőn az ő bajnokságát imiilyen szókkal meg - tisztelte : O boldog Apostol, es Evang.