Goffine, Leonhard (O.Praem.): Fő tisztelendő Goffine úrnak apostoli, és evangyéliomi tudományra oktató könyvének második vagy-is innepi része (Pest, 1823) - 10.109b

Oktatásoknak //. Része. 53 ke szik vala a' népben. Támadának pedig tié- mellyek a'Sy nagogából, melly a’Libertinuso- kénak ; ésTz íren ekei eknek, ésAIexandriaiaknak, és azoknak , kik Tzilitziából és Asiából valónak, vetekedvén Istvánnal: és nem állhatnak vaía ellene a' bőltsességnek, és Léleknek, a’ ki szólt vala. Akkor alatomba küldenek férjfia- katf kik mondának, hogy hallották volna ölet, hogy káromló igéket szóllott volna Moyses,’s az Isten ellen. Fel - indíték‘azért a’ Községet, és a’ Véneket, és az írástudókat: és Őszve-fut- ván , ragadák őtet, és a’gyülekezetbe vivék, és hamis tanúkat állatának , kik mondanák: Ez az ember nem szűnik a’ sz. hely, ’s a’ tör­vény ellen való igéket szóllani (Actor. 7. 54.) Halván pedig ezeket dúl-fúlnak való szívükben, és Fogókat tsikorgattyákvala reája* Holott pe* dig István tellyes volna Szent Lélekkel az égre tekintvén, látá az Isten ditsőségét, és a’ Jé- sust az Isten jobja felől álianf. És monda: íme nyitva látom az Egeket, és az Ember Fiát az Isten jobja felől állani* Fel-kiáltván pedig Ők nagy szóval, bé-dugák azofülököt, és egyen­lő akarattal reá rohanónak. És ki vetvén őtet a’ Város-kivül kövezik Vala: és a' tanúk le-té- vek az ö ruhájokat egy ifiúnak lábainál , ki Saulusnak hivattatik vala. És kövezik vala 1st* vántT ki könyörög, és mond vala: Uram Jé- sus vedd hozzad az én Lelkemet., Térdeire es­vén pedig, nasjy szóval kiálta, mondván: Uram. ne tulajdonítsd nékik e bűnt. Es midőn ezt mondotta volna, el-aluvék az Útban. Ennek az Apostoli Letzkériek tökélletes értei- me bé-vagyon foglalva a' Szent Istvánról való rövid históriában. Goffiné II. Darab, c

Next

/
Oldalképek
Tartalom