Goffine, Leonhard (O.Praem.): Fő tisztelendő Goffine úrnak apostoli, és evangyéliomi tudományra oktató könyvének első része (Pest, 1822) - 10.109a

180

dalommal, a’ mellyet Kristus Urunk azoknak, a’ kik a’ negyven napi hőjtnek folyása alatt az imádságban, böjtölésben, és bűnei miatt kü- lomb külömbféle törődésekben , penitentzia tartásban , és magának öldöklésében Krístusnak álhatatos követői voltának (Luc. 22-)«

Azon napra való Evangeliom.

Szent Jánosnak 6. Részéb. 1. v.

jlVz időben által kele Jésus Galileának Tibe- riás tengerén; és követi vala őtet nagy sokaság, mert láttyák vala a’ jeleket, mellyeket a’ betegeken tselekeszik vala. Fel méné azért Jésus a’ hegyre: és ott ül vala Tanítványival. Közel vala pedig Husvét a’ Zsidók Innepe napja. Mikor azért fel emelte volna szeméit Jésus, és látta volna, hogy nagy sokaság jő hozzá , monda Filepnek : Honnan veszünk kenyeret , hogy egyenek ezek? Ezt pedig mondja vala, próbálván őtet, mert ő tudja vala, mit tseleke- dendő volna. Felele néki Filep: két száz pénz árra kenyér nem elég nékik, hogy kiki tsak keveset vegyen is. Monda néki egy a’ Tanítványok közül András , Simon Péternek Attya- fia. Vagyon itt egy gyermek t kinek öt árpa kenyere, és két hala vagyon; de ezek mitso- dák ennyi között? Mondá azért Jésus, telepé- tsétek le az embereket. Sok széna vala pedig azon a’ helyen. Le-telepedének azért a’ férfiak szám szerént mint öt ezeren. Vévé azért Jésus a’ kenyereket, és mikor hálákat adott volna, el« osztá a' le hiteknek. Hasonlóképpen a’ halakból is, a’ mennyit akarnak vala. Minekutánna meg elegedének, monda a' Tanítványinak: szedjétek fel a’ meg maradott morzsalékokat, hogy el ne veszszenek. Fel-szedők azért, és meg töltenek tizenkét kosárt az öt árpa kenyér mórBöjt