Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
ÖTÖDIK REGGEL
65 sara annál kevesebbé várhatnak Rómából engedményezést, minél szentebb kötelességének ismeri ez, Ura’ és Mesterének ki* mondott elvét megőrizni, és életbe tartani. A’ papi.nőtelenségröl egy nagy szökéssel átvetvén magát Helfer,ich úr a’ Pietismusra, Mysticismusra, és egyéb rajongásokra, (190—195) ezek iránti véleményét igen csodálatosan adja elő, mert egy részt a' Biblia' szabad magyarázata végett nem örömest lépne fel Collegai ellen; más részt pedig még is megakarná nekik mutatni, hogy az Evangeliom tanitmányát nem jól fogják fel, hacsak vele nem tartanak. De épen abban üti ki magát a’ szeg a’ zsákból minden kiilönczök és képzelgőknél , — hogy gőgös egyoldalúságukban csak saját nézeteket akarják mint egyedül igazat és valót mások nyakára tolni , —hogy magok is sokat tartanak magokról, és S. János, Pál, és Ágostonnal szeretnek mérkőzni; holott minta’féleharlekinók csak a’ pórnép tapsát áratják fecsegéseik , ’s bohózataik jutalmául. Azért a’ kandi nép a’ láfmány újsága miatt minden felől ösz- szecsoportoz, hogy egy egykori cath. papot halljon a’Catholicis- mus ellen csúfolódni, (197)’s ki gátolja meg, hogy a’ székeket is minden csapszékből össze ne hordja, ’s igy ülve egész kényelemmel épülhessen tanításán ? (198.) < Midőn pedig (i98) azon nevetséges állitást teszi, hogy a’ Catholicismus jelenleg megdermedt, holott ellenben a’ Protestantismus legnagyobb mozgásban van; úgy látszik demagogusi szerepéről megfeledkezett, mivel épen a’ demagogusok azok, kjk a’ CathoJicismusnak azt vetik szemére, hogy fájdalom ! ismét igen mozogni kezd , ismét olly sok kolostort alapit, missionáriuso- kat küldöz, templomokat épit, sőt még a’ litteraturában is nem csak nem engedi magát megharapni, hanem a’ hol szükséges vissza is harap. Megszokott fonákságában az angol, a’ reformált, és lutheránus egyházat, a’ Menoniták és Hernhutterekkel együtt, ugyan azon rángba állítja, a’görög’s latin egyházzal; azt tartván, hogy mivel ezen utóbbi kettő nem eggyezik egymással, amazoknak sem szükséges megegyezniük: de nem látja, hogy Krisztusnak Romában uralkodó örök Anyaszentegyháza, kapott hatalmánál fogva, a’görögök’ tévelgéseit szinte úgy kárhoztatja, 5