Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090

NEGYEDIK REGGEL

57 füleit, mint itt szemeit bántja. — És igy Helferich az Ánya- szentegyházonk igazi rothadt foltjai helyett, az övéit fedezte fel, midőn nem csak a’ jámbor catholiucsok, hanem becsüle­tes protestánsok előtt is ollyan embernek mutatja magát, ki éléselmüség , mélyebb ismeretek , kedelyesség , szerénség , alázatosság, és igaz szenvedélytelen , keresztény értelem nélkül szűkölködik. Vakhoz hasonlólag az igazi rothadt foltokat épen a’ legroszabb helyen kereste, és a’ helyett hogy az emberi­séget jelen pályáján éles szemekkel követte volna ; bárgyu- ságában az Anyaszentegyház’ birodalmába eltévedett, és ott vak ábrányában foltokat fedett fel, mellyeket minden okos em­ber kinevet. — Mert minden tisztán lató már régtől tudta , hogy azon baj, mellyben az Anyaszentegyház szenved nem belsejé­ben, hanem külsejében; nem önnön magában, hanem azon gonoszságban gyökerezik, melly most a’ gyáva emberiséget annyira eltéveszti, és igaz hitétől megfosztja ; minthogy az igazi , az életbeható hitben nem csak az forog fen mit, hanem az is hogyan hiszen valaki? Valamint pedig Religio mutatja meg az elsőt, úgy a’ történetek , ’s mindennapi tapasz­talás okit a’ másikra nézve. így mutatják, fájdalom , a’ történetek , miképen vadász­tak 60 évek óta sok elkábitott, vagy eltévedett minden rangbeli catholicusok saját erdejükben; miképen fogtak össze azon fá­nak kivágására, mellynek árnyéka alatt őseink annyi századok óta békésén és boldogul éltek; miképen erősödött az óta napról napra az antichristianismus ; miképen hívta a’ hittelenség a’ za- bolátlanságot, erkölcstelenséget, és a’ lázadást mindinkább életbe; miképen követte az egyházi tekintet megvetését nyom- ton a’ poiiticainak is elvetése; miképen szórta végre szét a’ lelki zavarodásnak viharja a’ népek’ városait, a’ királyok1 trónjait, a’ papok’ oltárait. Megmutatják, miképen szakították ki az iigy nevezett fel­világosítok, kik mindent megmutatni, tisztán belátni, ’s leg­egyszerűbb elemeibe szétbonczolni akarnak, épen ezen bonezoló mesterségük által az ember’ örömeinek koszorújából a’ legszebb virágot, méltósága’ koronájából a’ legdrágább követ; holott

Next

/
Oldalképek
Tartalom