Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
NEGYEDIK REGGEL
50 séget; ismét visszatér a’ misére, és az átelemülésröl lutheránus üres szóhangzatban beszél a’ végre, hogy Wessenberg lír agendáját, a’ franczia Chazel képtelenségének ezen hason- mássát, magához méltólag dicsérhesse, és igen igaz, de neki nem tetsző azon megjegyzésével zárhassa be keverékét, hogy a’ római Anyaszentegyház az ő n k é n yt nemtűri. Mint valami köznépi szemfényvesztő Helfericli ur (lap. 145) ismét a’ cath. katekismnsra visszatér, és kérdéseket idéz, mellyekre maga a’ katekismus is szinte úgy felel, mint a’ leg elmésebb protestánsok. Es igy Casztor urra tolt ,.calumniare audacter, semper aliquid haeret *'•-je önfejére esik vissza; és ha acatholicus lelkesülésében végre a’ Catholicismusrol felkiált: szép Religio! Isten bocsáss ! mi is felkiáltunk: sz é p pap! teljes reformatiójára irányozva. .........távol sem sejdítteti ő, hogy az egyháztól elválni akarna. Nem veti ö el a’ pápai búcsút átalában, ha- 'nem csak szándéka szerint kívánja hirdettetni. ,,S c h r ö c k h. (Christ. Kirchengeschichte seit der Reform. Th. 1. 129).“ A" pápai tekintetnek legbuzgóbb védnökei is fen hangon rosszaltákTetzelnek cselekedetét. ,,Plank. (Geschichte der Entstehung. Bd. 1.161). „Maga Eck is meg- róvta a’ búcsú körüli visszaéléseket.“ S c h r 5 c k h (1. c. 152—157.) ,,De haTetzelnek elvei, ’s búcsuroli nézetei, az igaz keresztény tanitmány- nak ollyan romlására mutatnak-e, hogy miatta az egyházi auctoritas ellen feltámadás szükségesnek vagy csak menthetőnek is látszathassák, annak megítélésében minden igazságszerető keresztényre , ki az ő állításait olvasta, bizton számíthatni.“ (Bemerkungen eines Protest, in Preus- sen. 1824. S. 121.) „Minthogy pedig Luther többszer vitatta, hogy az Anyaszentegyház és Pápa mást tartanak a’ búcsúkról , mint ellenségei, Leo egy decretalist liirdettcteít ki Németországban, niellyben a’bú- csúkroli tanitmány minden Luther által ostromlott részeiben újólag az apostoli Szék tekintete által megerősitteték. Ez által azt vélte a’ Pápa hogy Luther elől a’ leghathatósabb iirügyöt elmozdította.“ Menzel (1. c. Bd. 1. S. 38. 39.) Ha ki pedig az annyira botránkoztató búcsúkkal meg akar barátkozni, az olvassa ílirscher die kath. Lehre vom Ablasse 3te A u fl. Tübingen 1833. Vagy az exprotestans Goszlernek e’ czimvi ii atkáját. Die .Lebte der allgem. Kirche von dein Ablasse. Münster 1836. — Mert ha csak Tetzel után akarja megítélni a’ cath. Anyaszentegyház tanitmányát, akkor nem kevesebbé fog hibázni mint Luther, ki meg támadta azt minekelőtte tudná mi volna az valójában mi síién harczol I. W i sem a n. Lehr. ú. Gebr. Regensburg 1838. a’ F.