Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
TOLDALÉK
221 kék nem catholicusokká neveltetnének, — sok hittelen, vagy álhitű nemzedékkel áldja meg. — Az assistentia activa tehát azon esetben ha a’ gyermekek catholicus neveltetése meg- igértetik, és az assisteutia passiva ellenkező esetben, egészen a’ dolog természetében és az Anyaszentegyház szellemében alapszik, minthogy itt nem de lucro captando ; sed de damno vitando van a’ kérdés; és nem is a’ hívek5 szaporítása, de a’ szentségnek visszaéléstől megóvása forog fen ; és hogy a’ gyermekeknek catholicusokká nevelésében a5 catholicus fél jövendőre gyámolatot, házassági megkötöttségéért néminemű kárpótlást biztosítson, és egyszersmind keresztény buzgalmát valamennyire bátorságba helyezze. I)tSok jviszontagságú életünkben nekünk is volt alkalmatosságunk egy kötést írásba tenni, mellyet a’ protestáns vőlegény saját kezével alá irt,magát a’ gyermekek’ catholicus neveltetésére lekötelező , minthogy a’ mennyasszonynak atyja csak ezen föltétellel egyezett és egyezhetettmeg leánya férjhez menésében. Azonban mi történt? Az atya néhány évek után mcghalálozott, és a’ protestáns férj minden gyermekeit protestantizmusban nevelte, ’s méltatlanul bánt hitesével olly annyira, hogy miután ez a’ legharomibb bánásmódot kiszenvedte, időnek előtte sírba dőlt, de kihez férje még halálos ágyán sem engedett catholicus papol közelíteni! — Ha már ezen boldogtalan anyának gyermekei a’ catholica hitben neveltettek volna, bizonyára akár mi áton módon szert tettek volna arra, hogy haldokló anyjok bár sírja szélén az utolsó vigasztalástól meg ne fosztassék : igy pedig catholicus módon nem készülhetvén ama nagy útra, keresztényiden űl kénytelenittetetl arra indúlni! — Értsenek ebből a’ catholicus leányzók és özvegyek, kik halálos ágyukon kétségbe eséssel tusakodni nem akarnak, — Experto credite RupperIo ! Minthogy pedig a’ szétválaszthatlan catholicus házasság szentség, a’ szétválasztható protestáns házasság nem az; vagy mint némi elméncz költésznő mondá „ház as- ságtörésnek‘‘ szentsége; ezen két részről való lényegbeli kiilömb- ségében alapszik a’ velevaló bánásnak mindkét részrőli külömbsége. Ha tehát, vétkezik a’ házasság szentségét méltatlanéi fogadó catholicus, vétkezik papja is, ki azt Anyaszentegyházának tanitmánya és rendel- ménye ellen kiszolgálja. A’ münsteri és paderborni püspökök útóbbi nyilatkozásuk tehát a’ kölni érsek cselekedetét annyival is inkább igazolja, minél világosabb hogy a’ porosz kormány, vagy amazok el nem vitetése által következtelenségét, vagy emennek elfogatásában hirtelenkedését nyilván elárulja.
