Ismeretlen szerző: Szent társaság élete vagy is Mária Magdolnának meg-térése (Esztergom, 1826) - 10.083

* ( **) J*

ták; azért fzent Péter és fzent János azonnal igen sietve a3 koporsóhoz ménének , hogy meg-lássák , ha vallyon úgy vagyou-é a3 dolog, a3 mint előbb hallották? Mária Magdolna is utánnok mene. Mihelyest tehát a3 koporsóhoz jutottak volna , be-tekintének , és tsak a3 ruhákat láták, a* mellyekkel Urunk be vala takarva; mivel pedig magát nem találák , nagy bánattal viílza ménének; de az Istent igen fzerető Mária Magdolna a* koporsónál marada , és keservessen siratá a3 ízerelmes Urát és Mesterét. Ismét bé- tekintvén a3 koporsóba, ime! két Angyalt láta ott, a3 hova Urunkat tették vala , kik mondának néki: AÍFzony ! mit sírfz? Ne félly! a3 Názárethbéli Jésust keresed, ki m eg-fefzí t tetet t ? fel-támadott, nintsen itt. De Mária Magdolna azzal meg nem elégedett , hanem magában azt gondold , hogy nem ízűn meg sírni, valameddig azt fel nem talállya , kit a3 lelke ízeret. Ulyeneket forgatván elméjében , és ide 3s tova tekintvén, ime ! Urunk kertefz képében meg-jelenék néki, és monda: miért sírfz ? Felele Mária Magdolna : az Uramat innét el-vitték, és nem tudom hova tették Őtet , ha te vitted el, mond meg, el-megyek, és el-hozom otet. Mária azonnal meg-esméré az Úr3 fzavát, oda futa. a’ lábaihoz le-borúla, hogy azokat fzokása fzerint meg- tsókolhassa ; de az Úr monda néki: ne nyúlly hozzám , mert még nem mentem fel az Atyámhoz; hanem menny , és mond meg a3 Barátimnak, fóképen Péternek, és a többi Tanítványoknak, hogy fel-támadtam , és elöl megyek Galilmába ^ a3 mint meg-mondottam nékik, KJ ízók után el-enyéízik