Ismeretlen szerző: Szent társaság élete vagy is Mária Magdolnának meg-térése (Esztergom, 1826) - 10.083

jft ( n) &

mind annyifzor kerefztül véré fzíveket aJ fájdalom , vala- hányfzor kalapáts-ütéseket haliának. Ei-érkezvén dél tájjá, gyülevéfz nép viífza-tére aJ Városba; Urunk fzent An- nya, Martha, és Mária Magdolna pedig fel-menének aJ kerefztfa alá, és noha Urunknak aJ fzörnyü kínnyai és íájdalmi köztt segítségére nem lehettek : mindazonáltal nem akarák otet elhagyni , sem tőle el-távoz ni, ámbár aJ nagy keserűségek és fájdalmak miatt egy ízét sem fzóühatná- nak Ut ókkal, hanem tsak reá tekintenek könnyes fzemekkel, és nagy fzív-fzorcngatással. Aoha pedig Kristus Urunk olíy ki-mondhatatlan fájdalommal, és ínséggel küfzködne, as mellyhez semmi mást hasonlítani nem lehet, és aJ miüyent senki se nem látott, se nem tapafztalt; mindazonáltal igen nagy fzeretetéböl és könyörületességéböl el nem mulatá a’ nagyon meg-keseredett fzerelmes Annyát, a' ki a? kerefztfa alatt áll vala , fzerelmes Tanítvánnyának fzent Jánosnak ajánlani, aJ min Martha és Mária Magdolna is nagy vígafz- talást nyerének , kik minnyájan a* Boldogságos Szűzzel eggyütt egéfz végig aJ kerefztfa alatt maradáhak. Későbben Kristus Urunk aJ kerefztfán egéífzen el-bádgyadván és el- crotlenedvén , inni kére, és monda: Szomjúhozom! Oh Martha , és Mária Magdolna, minő fzörnyű fájdalmat érezhetett akkor ti fzívetek ezen aJ fzon! annakelÖLte olly sokfzor és olly nagy örömmel Urunknak Tanítványival egy- gyütt enni és inni adtatok aJ ti házatokban, és most legnagyobb fájdalmában, és fzükségében egy italt nem nyújthattok néki! kétség kivül, ha aJ ti fzíveitekkel tilthattátok