Ismeretlen szerző: Szent társaság élete vagy is Mária Magdolnának meg-térése (Esztergom, 1826) - 10.083

hogy aJ földről fel nem kelhetne; azért Martha aJ 'fzolgá- lójának Marcellának segítségével fel-emelé Ötét., és el-me- nének Jerusalembe, úton lévén mondá Mária Magdolna , aJ ki már eddig minden fzépségét, kintsét , tzifraságát magáról le vetette volt „ nagy keservessen foháízkodván, és siránkozván: Mit tselekedgyek immár én nyomorult bűnös, aJ ki olly sokat vétettem Istenem ellen, hogy annak fzámát nem is tudom ? Oh , hogy tehetek én mind azokért eleget! Oh ki fzabadít meg engemet^ lélek fzerint való betegest, az örökké való pokolnak fzenvedésétöl, aJ mellyet én annyi sok ezerfzer meg-érdemlettem? Azért kérlek kegyelmes Istenem , könyörűly én rajtam fzegény bűnösen ! Ezeket hallván Mártha és Marcella , igen fzánakodának rajta , és tsak alig vihették Ötét aJ BáttyokJ házához. Ott azonnal különös lakásba vivén ötét , egynéhány jö «karéit , és rokonit hagyák mellette , aJ kik vigafztalnák és biztatnák fzomorú- ságában. Mária Magdolna hozzájok fordulván mondá, hogy örömestebb kivánna egy kevés időre magánosson maradni; azért kéré Őket, hogy távoznának tőle , aJ mit meg is tse- lekedtek. Maria Magdolna tehát már maga lévén kesserves- sen siratta minden el-követett bűneit.

Tizennegyedik Réfz.

Mária Magdolna lakásából alattomban ki-megy Urunkat keresni.

Midőn Mária Magdolna nagy töredelmességgel és könyhúl- latással meg-siratta volna bűneit, minden gondolattya, vá_ nfe ü.