Szepesy Ignácz: A keresztényi tudomány röviden : mellyel magyar nevendékeknek a Pétsi megyének püspöke kedveskedik (Pest, 1832) - 10.079

láthatatlan talán jó szándékkal, mellytől fíígleg-inkább a külső tselekedetnek jó vagy rósz voltja^ vagyha semmiképen okosan azokat mentegetnünk nem lehet, hozzuk- elő más d/tse'retes előttünk tudva lévő tselekedeteit, — vagy fordítsuk a beszélgetést más tárgyra.

3. K. Melly vétkek ellenkeznek főképen ezen kötelezéssel P

F. A bal ítélet 5 — a rágalmazás, a betstelenítés, — a szitkozódás, — és a hamis tanú-bizonyság.

4. K. Mi a bal ítélet?

F. Ember-társunk ellen helyes ok nélkül való gyanúkodás, és jó magyarázást érdemlő, vagy szenvedhető tselekedeteinek szánszándékos roszra tsavarások , ámbár mi felette fájlaljuk , hogy ha másoktól ezen embertelenséget tapasztalni kéntelenítetiink. Ezen vétket tiltja Üdvözítőnk mondván : Mindenelet azért a miiét alartol, hogy míveljenel nélte'l az emberei, tus miveljétel nélil; mert ez a törvény, és a Prófétái: Ne ítéljetek, hogy ti-is ne itéllesselel.

5* K. Mi a rágalmazás ?

F. Azon gonoszság, midőn ember-társunk felől olly hibákat vétkeket hirdetünk, mellyekről magunk sem tudjuk bizonyosan történtek-e vagy sem? vagy a mel- lyek merő költemények, és vagy ön magunktól, vagy másoktól , irigységből , és gyülölségből ki-gondoltattak. Erről olvassuk a Sz. írásban: Ne hivattassal fondor- lónal, hogy nyelveddel meg-ne-fogadtassál, és meg- 7ie szégyenülj. Mert a lopóra gyalázat jó, bánat, és igen gonosz szidalom a két nyelvűre , — a fondorlóra pedig \gyülblség, és ellenlezés, és gyalázat. A li pedig magát Isten’ tisztelőjénél álítja lenni meg-nem zabolázván nyelvét , hanem meg-tsalván a maga szivét , ennek hiába való Isteni tisztelete. Ne rágalmazz xtol egymást Atyámfiái•