Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
94 Mi is kötelesek vagyunk elöljáróinknak engedelmeskedni. De nem kivánjuk-e, hogy az Isten megáldja engedelmességünket? Mikép teljesítsük tehát mindenkor elöljáróinknak parancsolatit ? Az erkölcstanitmánynak bővitése. Lásd Urunk Környülmetéllelése ünnepén a második rovatot. Pünkösd után ötödik Vasárnapon. Evangeliom sz. 3Iáté 5, 20—24. Az időben mondá Jézus az ö tanitványinak: Mondom nektek , hogyha fölebb nem bővelkedik a ti igazságtok az Írástudókénál és a farizeusokénál, be nem mentek mennyeknek országába a). Hallottátok, hogy mondatott a régieknek : Ne ölj, a ki pedig öl, Ítéletre köteles. Én pedig mondom nektek , hogy minden , a ki atyjafiára haragszik, köteles az Ítéletre b). A ki pedig mondja az atyjafiának : raka ! köteles a gyülekezetre c). A ki pedig mondja : bolond! köteles a gehenna tüzére dj. Ha azért ajándékodat az oltárra viszed , és ott megemlékezel, hogy az atyádfiának vagyon valamié ellened: hagyd ott az ajándékodat az oltár előtt, s menj először megbékélni az atyádfiával, és ekkor eljővén , add be ajándékodat e). Az ev angeli ómnak értelmezése. Váljon igaz s tisztességes ember-e az, ki külsőleg minden szembeszökő vétektől megtartózlatja magát, belsőleg pedig szive jellemével nem sokat törődik? Bizonnyal nem, mert külső dicséretes tények nem határozzák meg az ember valódi becsét, ha e mellett szive nem jó. De illyenek voltak többnyire a farizeusok és zsidók Írástudói. Ok a becsületességre elégségesnek vélték csak külsőleg nem vétkezni, a belső érzemények mindenha Átmenet az erkölcstanitmányra.
