Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
66 az utczára , és a városnak széleire; és a szegényeket, és a bénnákat, és vakokat, és sántákat hozd be ide d). És mond a szolga: uram meglelt a mint parancsoltad, és mégis hely vagyon. És monda az úr a szolgának: menj ki az utakra, és a sövényekhez, és kénszeritsed be- jöni, hogy megteljék az én házám. Mondom pedig nektek, hogy senki ama férfiak közöl a kik hivattattak meg nem kóstolja az én vacsorámat e). Az evangeliomnak értelmezése. Betüszerinti értelemben. a) Gazdag s tehetős emberek többször fényes lakomát szoktak adni, mellyre jó barátaik s ismerőseik közöl sokakat vendégül hínak. Illy gazdag férfiúról szól a jelen példabeszéd is, mellyel Jézus a farizeusoknak bizonyos vendégség alkalmával mondott, mellyen maga is személyesen jelen volt. E férfiú, monda az Üdvözítő ha- sonlag nagy lakomát tartott, — melly itt azért neveztetek vacsorának, mert a zsidóknál a lakomák többnyire estve szoktak tartatni, — és sok vendéget hitt meg reá. b~) A mint a vacsorának ideje elközelgett, szolgáját másodízben is elküldé a meghitt vendégekhez, s azon értesítéssel kéré őket magához, hogy a lakomára már mindenek elkészitvék s az ételek is felhordvák. Erkölcsi emlékezi été s. Milly igazlelkü lehetett e fériiú, ki barátit lakomájára kétszer is meghivatá! — A jótékonyság s mások iránt szeretetet tanúsító önviselet bizonnyal olly vonás az emberben, melly mindenkinek, legyen bár gazdag avagy szegény, sorsához aránylag becsületet szerez. c) Ki nem tartaná szerencséjének, ha öt valamelly előkelő jóltevö férfiú asztalához meghíná? Avagy mellyi- künk vonakodnék sokáig kétszeres meghívás után lakomáján megjelenni ? Mégis úgy látszik ama dús féfiúnak vendégei részint közönyösen vevék megtiszteltetésöket, részint hálátlanok voltak annak emberbaráti szándoka iránt, minthogy vonakodtak meghívásának engedni, s
