Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
60 e) Azt kívánja továbbá Jézus hívőitől, hogy valódi erkölcsi hibát vevén észre embertársukon, ne tartsák magokat önszeretettől megvakítatva jobbaknak másoknál, minthogy gyakran nagyobb vétkeknek vannak alávetve, mint ezek. E fontos tanitmányt is iparkodik értelmezni Üdvözítőnk egy olly emberről mondott példabeszéddel, ki szinte gerendát hordván szemében, másnak szeméből csekély szálkát akar kivonni. Milly képtelenség lenne t. i. mond ö, ha illy ember atyjafiát igy szólítaná meg: Megálj atyámfia! hogy kivonjam a szálkát szemedből; holott elöbh saját szeméből a gerendát kellene eltávolitnia! — Illy méltatlanul cselekszenek- érti Jézus- azon emberek is, kik embertársaikon minden csekélységet mint valami nagy s feddésre méltót tekintenek, bár önnön sokkal súlyosb hibáikat átlátni s megjavítani nem törekszenek. Ezek képmutatók, kik a felebaráti szeretetnek palástjával tulajdon vétkeiket födik el, s minthogy mások fogyatkozásait kívánják gyógyítani, tulajdon éltök javítását elhanyagolják. Ezen igazságból az embernek második kötelességét következteti az Üdvözítő, miszerint t i. ismerje előbb kiki magát, s azután figyelmeztesse embertársát szükséges óvatosságra a gonosz ellen, hogy igy inkább jó példa, mint üres szavak által javítson másokat. Erkölcstanitmány. Ez legyen nekünk is fő igyekezetünk, hogy a javítást ön magunkon kezdjük, és senkit előbb kötelessége teljesítésére ne intsünk, mintsem a mienket kellőleg teljesítettük. Az ellenkező cse- lekvény mint képmutatókat tüntetne föl, kik Isten és minden igazlelkü ember előtt utálatosak. I. Rovat. I. Tartalom.Aanitvanyit felebarátjaik iránt a mennyei atyának példája Vszerinti irgalmasságra inti, Jézus ^megtiltja tanitványinak felebarátjaik szeretetlen megítélését és kárhoztatását, valamint minden engeszte- vletlenséget irányokban ,
