Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

57

Az evangeliomnak értelmezése.

a) Ezen evangeliom ama jeles beszédből kölcsönöz- lelelt, mellyet Jézus a tizenkét apostolnak megválasztása után Galilaeában a hegyen tartott, s a melly ez okból Üdvözítőnk hegyi beszédjének is neveztetik. Jézus itt a körült? összegyűlt nép elé a legfölségesebb tanításokat s életszabályokat terjeszté, s hívőit különösen tettleges isteni s emberi szerelelre vezérlé. Mindenek előtt kívánta tölök, hogy e szeretetet tekintve törekedjenek az Istenhez, az emberiség kegyes atyjához hasonlókká lenni, ki teremtményeit szereti s velők igaz atyai kegyességből jót tesz. Legyetek irgalmasok, mond ö, mint a ti atyátok is (a mennyben) irgalmas. S váljon mi méltányosabb mint az, hogy a jó gyermekek is ép úgy cselekedjenek, mint jó alyjokat cselekedni látják, vagyis hogy jó szándék s müvekben kövessék őt? — De váljon nem legkegyesebb-e az Isten a halandók iránt, minden válogatás nélkül jótéteményekkel halmozván őket? Nem mutatja-e véghetetlen irgalmát irántuk az által, hogy vétkeiket megbocsátja,ha azokat töredelmesen megbánják? — Illy kegyesek, szeretetdúsak s irgalmasok legyenek az emberek is egymás iránt, ha mennyei atyjokhoz hasonlítani s Isten igaz gyermekeinek kívánnak neveztetni. Ha illy fiúilag követik az Istent, kegyeire érdemesítik magokat, s azon áldással fognak tetéztelni, melly e kegyes atya kedveltjeinek igértetett.

Mintífbgy pedig embertársunknak szeretetlen megítélése s kárhoztatása, valamint az ellene forralt harag s boszuvágy is homlok egyenest ellenkezik a felebaráti szeretettel; Jézus a gonosz szívnek hasonló kifa— kadásait egyaránt tiltja, mondván: Ne ítéljetek*, és nem Ítéltettek; ne kárhoztassatok, és nem kárhoztattok, s at. Az Ítélet és kárhoztatás által itt korántsem az elöljáróságnak azon igazságos joga értetődik, mellyel a vétkeseket megítélheti s érdemlett