Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
48 Tanulság. Az igaz kereszténynek e fökötelesé- géröl soha meg ne feledkezzetek Fiaim! Mindenkor megemlékezzetek arról, hogy mitsem használna megkeresztelve lennetek, s mindent hinni, mire benneteket a hit oktat, ha egyszersmind szorgalmatosán nem teljesitnétek azt, mit teendőnek parancsol. Ha tehát olly kötelességnek teljesítése ajánltatik, mellv magában a hitben alapszik, gondoljátok meg, hogy keresztények vagytok, s hogy Isten kedvéért mindent meg kell tennetek, mi benneteket előtte kedvesekké, s az egész örökléten keresztül boldogokká tehet. d) Mivel az apostoloknak tanitómesterök parancsa szerint a keresztény hitet az egész világon el kelle terjeszteniük, és minden nemzetet a sz. keresztségben ré- szesitniök, talán nehéznek találhatták volna e fáradságos foglalatosságot, ha szükséges isteni gyámolitás, s tetle- ges segély nélkül hagyattak volna. E segélyt igéré tehát nekik Jézus, őket jövő vállalkozásukra serkentendő, midőn igy szólhozzájok: íme én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig. E kifejezés: Én veletek vagyok, az Írásnak szokott értelmében ezt jelend: Nem vonom meg tőletek segélyemet. Mindig gy ámolitandla k benneteket annyira, a mennyire szükséges lesz; mindig nálatok leen- dek ma 1 asz lom mai. Minthogy pedig Jézus jól tudta, hogy az apostolok a világ végzetéig élni nem fognak, hanem tisztjükben mások lesznek utódaik, e szókkal egyszersmind azt jelenté, hogy utódaikat is, kik a világ végezetéig szakadatlan rendben követendik egymást, se- gitendi malasztjával, s hogy e szerint segélyét az egyháztól soha se vonandja meg. Minélfogva Jézus láthat— lanul most is nálunk vagyon mint hivőinél, minthogy malasztját az ön alapította szentségek által közli velünk; egyházunk püspökeit segélyével igazgatja, nehogy határozataikban hibázzanak; s végre az Oltári szenlségbeni valóságos jelenléte által közöttünk lakik, és bennünket
