Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

364

ítélettel, az az, örök kárhozattal? Nemde a hitetleneket? — Nem szükséges-e tehát a hit elkerülhetetlenül az üdvösségre?

Átmenet az erkölcstanitmányra.

Ha hit nélkül nem üdvözülhetünk: nem-e legnagyobb szerencse reánk nézve, hogy az igaz hitnek birtokában vagyunk? De kinek köszönhetjük az igaz hitnek jótéteményét? Nem-e Istennek ajándoka ez? — Ne köszönjük-e tehát gyakrabban Istennek az igaz hitnek ajándokát ?

Az erkölcstanitmánynak bővítése.

Lásd Vizkereszt után hatodik vasárnapon a második rovatot.

II. Rovat.

1. Ta rtalom. ^fejtegeti Nikodémus előtt mennyei atyjának szándokát, mellyböl öt e világra küldé,

(

boldognak mondja azokat, kik benne hisznek , és örök kárhozattal fenyegeti a hitetleneket , tanítja, hogy a gonosz emberek tényeiket eltitkolván, gyűlölik a világosságot, a jók pedig világosságra lépnek cselekedeteikkel.

II. Erkölcstanitmány. Soha se cselekedjünk rejtett helyen gonoszát.

Vagy: Soha se titkoljuk rósz szándokból cselekedeteinket.

Átmenet az erkölcstanitmányra.

Minő emberek azok Üdvözítőnk tanítása szerint, kik eltitkolják cselekedeteiket, következőleg gyűlölik a világosságot? Nemde gonosz és utálatos emberek? — Jó volna-e, ha e gonosz emberekhez lennénk hasonlókká? — Titkoljuk—e tehát valaha cselekedeteinket rósz