Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
361 e) Ha azonban a beteg ember azért hal meg, mert az egészség visszanyerésére szükséges gyógyszereket bevenni nem akará: nem-e épen annyi ez, mintha ön maga fosztotta volna meg magát életétől? Már nem-e épen olly szükséges a hit az üdvösségre, mint az orvosság a betegnek egészsége visszanyerésére? Nem fogja-e tehát a hitetlen ember magára vonni az örök halált? Nem fogja-e ön magát megítélni ? Nem mondja-e tehát méltán Jézus, hogy az, ki ö benne mint Üdvözítőjében hiszen, meg nem Ítéltetik, a ki pedig nem hiszen,- hitetlensége miatt — már megítél tetett. Nem-e annyit tesz ez, mintha mondaná: Ki az igaz hitre tér, üdvözöl; a ki pedig hitetlenségében megmarad, az ön magának tulajdonítsa az örök kárhozatot, m er t nem hiszen az Isten egyetlen egyszülött fiának nevében, az az, mert nem hisz Jézus Krisztusban, mint Isten igaz fiában, kit Isten határtalan szereletéböl üdvösségünkért küldött e világra, hogy az embereket az örök haláltól megváltsa? Erkölcsi jegyzet. Rettenetes igazság, hogy azok, kik a hitetlenségben szántszándékosan magmaradnak, ön magokat döntik kárhozatba! — Azonban mi ez által föl nem jogosítatunk valakit embertársaink közöl tulajdon hatalmunkból kárhoztatni, vagy szeretetlenül mint elkárhozottat, és az Istentől már a pokolra szántat tekinteni: mert nem tudhatjuk váljon hitetlensége olly vétkes és szántszándékos-e a legfőbb biró előtt, mint nekünk tetszik; továbbá mivel az Isten sem rendelt bennünket másoknak birájává; hanem inkább serkent, hogy sajnálkozzunk testvérileg azon szerencsétleneken, kik nincsenek az igaz hitnek birtokában, s hogy Isten előtt megtérésükért imádkozzunk. d) Hogy azonban meggyőződjenek az emberek annak igazságáról, miszerint a hitetlenek az örök kárhozatra vettetnek, Jézus a mai evangeliomban egyszers
