Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

249

irániam Istenem! hogy olly gyakran szivembe bocsótád isteni szózatodat, s engemet több alkalommal belső ihletésed által jóra intél! Milly rost, és késedelmes voltam ezen intésnek teljesítésében? Milly kevésszer mutattam iránta olly lelki készséget, minőt igényelt? Hányszor elzárám szivemet atyai intésid, s lélekisméretem szózata elöl! — Bocsásd meg jó Atyám! ellenszegülésemet, mellyet egész szivemből bánok; s add jövőben kegyelmedet, hogy kegyes belső szózatodnak készebben engedelmeskedjem mint eddig. Malasztod segélyével minden sugarlásodat mint isteni parancsot fogom tekinteni, soha sem fogok ellene nyakasan törni, hanem sokkal inkább örömmel hallani, mit szól bennem az Úr Isten. 84. Zs. 9. v.

II. Rovat.

I. Tarta lom. Példabeszéd a királyról, ki fiának menyegzőt készített.

í szolgái által sok vendéget hivatott a menyegzőre , kik lazonban meg nem jelentek ,

F, király /megbüntető érdemök szerint az ellenszegülőket, s más \ vendégekkel tölté meg házát,

legyet az utóhb jöttek közöl Összeköttetett, és fogságba ’vettetett, mert nem volt menyegzői ruhája.

II. H i 11 a n i t m á n y. Ha hí bennünket az Isten, igaz javunkat akarja.

III. E r k ö I c s t a n i t in á n y. Az Isten szavának, mellyel a tanodába

hí bennünket, naponként szívesen engedelmeskedjünk.

Átmenet a hittanílmányra.

Nem akarta-e a király alattvalóinak javát, midőn őket mennyegzőjére meghivalá? Nem kivánla-e őket ez által barátságára, és különös kegyeire méltatni? Ha tehát az Isten belső ihletés, vagy elöljáróink által valamelly foglalatosságra hí, nem kivánja-e, hogy az javunkra, és lelki hasznunkra váljék? Mert nem akarja-e Isten, minden időn az embernek boldogságát és üdvét? Nem keresi-e tehát Isten igaz javunkat, midőn hí bennünket?