Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

228 II. H i 11 a n i t m á n y. Az isteni szeretet adja meg cselekvényeinknek valódi érdemét. III. Er k öl cs tanitmány. Minden cselekedeteinket Isten iránti sze­retetböl végezzük. Átmenet a hittanitmányra. Nincs-e cselekvényünknek érdeme az Isten előtt, ha általa akaratját teljesítjük? De nem teljesitjük-e Is­ten akaratját, ha öt őszintén, és szivböl szeretjük? Mert nem bizonyitja-e jelen evangeliomban is, hogy ez első, s legfőbb parancsolatja? — Nincs-e tehát azon cselek- vényeknek érdemük Isten előtt, mellyeket iránta való szeretetből végzünk? Átmenet az erkölcstanitmányra. Nem kivánjuk-e, hogy minden cselekvényeink ju­talomra méltók legyenek Isten előtt ? Mert nem volna-e ez reánk nézve legnagyobb szerencse ? — Azonban mi szerez cselekvényeinknek mennyei érdemet? Nemde, az Istennek szeretete? — Ha tehát akarjuk, hogy cselek­vényeink Istennél kedvesek, reánk nézve pedig érde­mesek legyenek, miként végezzük azokat? Az erkölcstanitmánynak bővítése. 1) Hasonlat. Ki ne tenne meg legnagyobb jól— tevője kedvéért mindent szívesen, mit csak lehet? De ki más a mi első, és legnagyobb jóltevőnk mint az Isten ? Ki szeretett bennünket előbb, semmint szeretetét meg­érdemelhetnek, a semmiségből vonván ki bennünket? Ki teremtett a természetben mindeneket a mi hasznunk­ra ? Ki tart fönn, táplál és ruház még mindig jótevőén? Ki részesít annyi lelki s testi javakban? — Ugyan nem méllányos-e tehát, hogy ama szeretetet, mellyel e leg­nagyobb jóltevö létünk óta irántunk viseltetik, viszon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom