Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
105 Ember emberre haragot tart, és az Istentől keres orvosságot? Magához hasonló emberhez nincs irgalmassága, s a maga bűneiért könyörög? Sirákf. 28, 2. 3. 4. 5) Példa. Ennélfogva igen jámborul cselekedett az egyiptomi József, midőn szereteden testvéreinek, kik őt boszuból eladták nemcsak igazságtalan magokvisele- tét megbocsátá, hanem kegyteljesen fogadva a szükséges élelemmel is ellátá. Még csak szemökre se hányta szeretetlenségöket, hanem igy szólt hozzájok: Ne féljetek, se nehéznek ne tessék nektek, hogy eladtatok engem e tartómányokban, mert a ti megtartástokért küldött engem Isten. — Nem a ti tanácstokbó 1, hanem az Isten akaratjából küldettem ide. Móz. 1. k. 45, 1 —15. S ha Józsefnek példája nem elegendöképen indit meg bennünket, legjelesebb s követésre méltó példáját látjuk az emberbaráti kiengesztelödésnek magán isteni Megváltónkon, ki a kereszten haldokolva is legnagyobb elleneiért imádkozott. Luk. 23, 3. 6) Az ellenvetések megoldása. A szokott mentségek, mellyek állal az engesztelhetetlen emberek az ellenék vétetteknek megbocsátási kötelességtől szabadulni törekszenek, soha sem olly fontosak, hogy bennünket e kiengesztelődéstöl visszatarthatnának. Elleneink vagy emberi gyarlóságból, vagy szántszándékos gonoszságból bántottak meg. Ha az első eset áll, annál inkább bocsánatot érdemlenek, minthogy gyarlóságból mi is gyakran vétkezünk, s e hibáinkat megbocsátatni kívánjuk. Ha pedig a másik eset forog fen, meg kell mutatnunk , hogy nem vagyunk olly roszlelküek mint ők, s nem gyűlöljük őket, hanem inkább az Isten kedvéért mint jó keresztények hibáikat békével tűrjük, őket szeretettel sajnáljuk s nagylelküek kívánunk irántok lenni. — Ha a versengést, vagy szenvedett igazságtalanságot elfogultlanul vizsgáljuk meg, úgy találandjuk