Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
75 3) Kár az ellenkezőből. Miért intenek oktatóink hibáinknak egész s őszinte javítására? Nem ki- vánják-e ez által javunkat? Vagy inkább nem tudják-e, hogy e hibák nekünk mindaddig árthatnak, míg gyökerestől ki nem irtatnak szivünkből? — E káros következményt minden bizonynyal tapasztalnék, mert a bennünk maradt hibák, minthogy még mindig javítatlanok maradnánk, viszaejtenének bennünket régi hibáinkba s gonosz szokásainkba, megfojthatnák bennünk a jónak csiráját, sőt még nagyobb gonoszságokra is tántoríthatnának, s jövő szerencsénket egészen megronthatnák. Az igaz Isten megvonhatná tőlünk kegyelmét, mellyel oktatóink intéseire annyiszor el nem fogadtunk. Mint hálátlan s megátalkodottakat vethetne el kegyes szine elől, melly esetre bizonynyal legszerencsétlenebbek lennénk. 4) Szentirati bizonyítás. A ki azon ismételt intésekre, mellyekben öt az Isten oktatói által részesíti , őszintén meg nem javul, az egyszersmind csúfolja az Istent. Ez pedig a legnagyobb vakmerőség; mert igy olvassuk a szentirásban: Az Isten meg nem csúfolta tik. Sz.Pál a Gál. 6, 7. Visszaél az Istennek jóságával is, mellyel oktatói által öt hívja s javulásra inti. Mi által azonban ama büntetést vonhatja fejére, mellyel Isten a töredelmetleneket fenyegeti: Mert hívtalak, és nem akartatok: kiterjesztettem kezemet, és nem volt, a ki nézné. Megutáltátok minden tanácsomat, és dorgálásomat elhenyéltétek. Én is nevetek a ti veszedelmeteken, és megcsúfol l.a k, midőn r a j t a t o k történik, a mitől félte tek. Példb. 1, 24—26. 5) Példa. Hányszor intette a jó Isten Mózes által a gőgös Pharaót, bocsátaná el országából Israel népét?— Hány csapással fenyíté, mivel parancsolatjának tüstént nem engedelmeskedett? — S mégis Mózesnek minden intéseire megátalkodott maradt Pharaó. Csufolá az Istent, minthogy minden csapásnál föltevé magában az Ür aka
